De más mesterség ám a vers!

Versben nem csak a gondolat nem marad épen – jó versben még sohasem vettem észre gondolatot , de még az érzések is átszüremlenek a megolvadt szavak kohóján. A külsőségek egyszerre mind elesnek, és legbelül állunk, a lelki műhely legközepén, más formájú, más színű, más illatú, más értelmű dolgok vesznek körül, mint kinn a napvilágon, tördelve tudunk csak hebegni róluk, s az Úristen áldása teszi, hogy a hebegés összesűrűsödik muzsikává.

Dénes Zsófia

Lőrincz Attila Sándor blogja

enblogsm.JPG Voltam gyermek de felnőtté vágytam lenni. Vezettem műsort, igazgattam programot, vágtam, szerkesztettem, írtam és olvastam. Hangosan, nyelvfék nélkül. Képernyőn és frekvenciák hadán. Aztán lettem, aki kezdettől voltam. Hang, mivel jó szólni néha. Ki képeslapokat ír mindenféle alkalomra. De ha nincs, se kell indok. Formát bontok. Zajok és zöngék szűrik át a hétköznapokat, hogy a hét végének hívott pillanatokban csend születhessen. Mint esténként, amikor egy bátor böfögés is mennydörgése a társasházaknak. Csendem mégsem lett óhajtható némaság. De kacaj és korom. Hol fekete, ritkán fehér. Ha rám alvad az Ég, akkor áldott és szénsavas. Amikor magamtól hasadok, akkor vörös és száraz.

MiEgyMás

Barátkozunk?

Eső

2013.05.26. 00:56 Lőrincz Attila Sándor

asztal és biztonság

kettősséggel izolál

egy koranyári eső

a minden is eldől

  

ha hagyják zuhogását

villámló felhő úgy látás

az Istennek mint fény

pár kereplő lidérc

  

kimért udvariasságból

szemükvesztett látók

vigadoznak bárhol

elhazudott máskor

  

mi ez ha nem mámor?!

Szólj hozzá!

Milliók

2013.05.23. 23:59 Lőrincz Attila Sándor

szűköl és ködös

a szűkölködő öröm

rögös tenyerén barázda

a senki az látja

 

pirkadó fél elem

töltetlen fénytelen

derítő vásznon

dúsuló lételem

 

szabályszegés a parton

iszapból vakarjon

holott pár halász

volt barát

  

Tényleg a tényekben

elefántok születhetnek

fregolira aggattok hülye

agyaknak hűlt helye

 

a hangyáknak képernyőn

nincs létjogosultsága

  

pedig milliók nézték

Szólj hozzá!

Betöltögető

2013.05.22. 00:19 Lőrincz Attila Sándor

Szomszédok zaján túl

nyúl a perlekedés maga

kioktató férfi nővel dúl

lépcsőn szorongások hada

igézi ázott barnaságod

  

csodálatra méltó zöld

asztal rajta feszülő háló

elöleletlen üdvözlő gőg

haldoklónak máskor

 

húztad

 

lég lesz minden kép

nálam negatív sem maradt

kézfogóra sütött vég

s olcsó szeretlek szavak

  

bámulnak

  

Marad de utazik már

mögötte a határ eltört

kontinens oly batár

viaszos lényed betölt

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása