Mi így élünk itt
ketten hárman négyen
szerelmesen fülig
tengerkékségben
Csárdást lejtünk e
káosszal párosan
fejeden szép üveg
kezemben bot az
új lelki társa
szappanoperánknak
szétverem vele
eddigi ritmusunk
üveged elreped
zuhan a múltunk
Mi így félünk itt
négyen hárman ketten
ünnep ha még süvít
szerelmünk szele